A II. világháború két legismertebb harckocsija [9.]

Szerzők: Dr. Nagy - Harmat

A második világháború két legismertebb és legnagyobb darabszámban legyártott harckocsi típusa a szovjet T-34 -es és az amerikai M4 Sherman volt. Mondhatni a háború szimbólumaivá váltak. A harcok alatt a Shermanból közel 50 ezret, a T-34 -es ből pedig 35 ezret készítettek.  A témában számtalan kiváló haditechnikai poszt íródott már, így nekünk most nem célunk ezek felülmúlása, csupán a főbb jellemzőket szeretnénk kihangsúlyozni és érdekes képekkel bemutatni a két "harckocsi legendát". sherman_t34.jpg

Ami a T-34 -et illeti: fejlesztése 1937-ben a háború szempontjából kicsit megkésve kezdődött. A típus nevében szereplő 34-es szám, Sztálin 1934-es rendeletére utal, mely parancsba adta a Vörös Hadsereg számára a páncélos fegyvernem technikai fejlesztését. Az első T-34-es tankok 1941-ben kerültek a harcmezőkre, kezdetben kis mennyiségben, később viszont beindult a tömeggyártás is, majd 1943-ben a továbbfejlesztés. 

Óriási szükség is volt ütőképes szovjet páncélosokra, mivel Hitler hadserege 1941 június 22-én megindította támadását a Szovjetunió ellen (Barbarossa-hadművelet) és a Panzer IV -es tankok 75 mm-es harckocsiágyúival csak komoly fejlesztésű típus tudta felvenni a versenyt. (Nem is nagyon tudták megállítani a németeket egészen a moszkvai csata fordulópontjáig: 1941 december 5-ig.)

t34_gyartas.jpg

T-34 gyár az Uralban (Nyizsnyij Tagil, 1941)

A T-34-es főtervezője Mihail Koskin lett, két fő munkatársa, Alekszandr Morozov mérnök vezérőrnagy és Nyikolaj Kucserenko. Kijelenthetjük: meglehetősen jó munkát végeztek. A T-34 gyorsan, könnyen és olcsón legyártható típusnak bizonyult, egyszerű szervizeléssel, több tekintetben kiemelkedően jó tulajdonságokkal (öntéses eljárással készült torony, jó terepbíró képesség a széles lánctalpak miatt, nagy hatótávolság ... stb) 

t34_fronton.jpg

Az elsőként nagyobb darabszámban gyártott T-34/76 típus hossza: 5,92 m volt, szélessége: 3,00m, magassága: 2,40m, súlya: 28 tonna. Fegyverzete egy 76 milliméteres lövegből és két 7, 62 milliméteres gépfegyverből állt. Személyzetét 4 fő alkotta, motorja, egy 500 lóerős diesel motor volt (V-2). Később, 1943-ban jelent meg egy továbbfejlesztett, nagyobb tűzerejű változat, a T-34/85, mely valamivel hosszabb, szélesebb nehezebb (32 tonna) lett, erősebb páncélzattal és egy 85 milliméteres harckocsiágyúval. Ez már sokkal nagyobb eséllyel vette fel a harcot a német Tigrisekkel.

A szovjet hadsereg a T-34 -es harckocsikkal sikerrel verte vissza a németeket. 1944 szeptemberére a Szovjetunió 90% -a felszabadult a nácik alól. A győzelemben pedig vitán felül kulcsszerepe volt a háború egyik legsikeresebb tanktípusának. Lentebb: T/34/85 harckocsi.

t34_kozelrol.jpg

M4 Sherman

A Sherman egy amerikaiak által fejlesztett 30 tonnás, közepes harckocsi volt, mely William Sherman, polgárháborús északi tábornokról kapta nevét. Összesen 14 típusát gyártották, legtöbbet az M4A2 -ből (8053 db) és az M4A4 -ből (7499 db). Először 1941-ben az Észak-afrikai hadszíntéren jelent meg, majd 1942-től szinte minden fronton. Mérete, hossza, szélessége és súlya hasonló volt a T-34-hez, de sajátos (púpos) sziluettjéből is észrevehető módon 40 centivel magasabb volt annál. (Ha a T-34/85-öt vetjük össze a Shermannal, akkor az amerikai harckocsi 53 centivel keskenyebb és 36 centivel rövidebb volt.) Fő fegyverzetét egy M3-as 76 mm -es harckocsiágyú alkotta, amit három géppuska egészített ki: egy 12,7 mm-es és két darab 7,62 mm-es Browning. A képen Shermanok Afrikában:

sherman_afrikaban.jpg

A Sherman abban is hasonlított a T-34 -hez, hogy szovjet "társához" hasonlóan olcsón, nagy mennyiségben, könnyű és gyors szervizeléssel lehetett gyártani és használni. A második világháború után, még számtalan fegyveres konfliktusban is felbukkant, szerte a világban. (Egyébként kiemelendő: a T-34 -es tankok dízelmotorokkal készültek, míg a Shermanokat, a Tigrisekhez hasonlóan benzinmotor hajtotta.) 

sherman_tobb.jpg

A második világháború nagy páncélos összecsapásai közül kiemelkedik a Kurszki tankcsata (1943 július 4-13), az ardenneki hadjárat (1944 december 16 - 1945 január 25) és például Magyarországon a debreceni (vagy hortobágyi) tankcsata (1944 október 9-26.).

A háború harmadik kiemelkedő harckocsi típusa a Panzerkampfwagen VI volt, mely később a Tiger (Tigris) néven lett híres. A német harckocsi-hadviselés "atyja", Heinz Guderian vezérezredes támogatásával, 1942 tavaszától indult be tömeggyártása. A legelső mintapéldányok 1942 április 20-ra, a Führer 53. születésnapjára készültek el. Hitler ezen a napon személyesen tekintette meg az első Tigriseket, mégpedig Kelet-poroszországi főhadiszállásán a Wolfschanzén. Az első harctéri bevetésre ezt követően, 1942 szeptember 16-án került sor, Leningrádnál. (Ekkor még semmiféle nagy sikert nem arattak.) A Tigrisek végső elnevezéséig egészen 1943 tavaszáig kellett várni, ám közben kifejlesztették a Párducokat is, így mivel a Párducok kapták a Panzerkampwagen V. elnevezést 1943 januárjában, így a Tigrisek hivatalos neve (két hónappal később) a Panzerkampfwagen VI. lett.

tiger_t34.jpg

Bár a Tiger jóval nagyobb méretben (a 30 tonna körüli T-34 -esek és Shermanok mellett óriásnak tűnő 57 tonnás össztömeggel) és jelentős tűzerővel (88 mm-es harckocsiágyúval) készült, mindössze 1355 db -ot gyártottak belőle. Az 1943-tól elavultnak számító Panzer III -ból 5701 db -ot gyártottak, a Panzer IV -ből és V -ből pedig együttesen közel 13 ezer készült. Az utóbbi típust, azaz a Párducot 943 januárjától gyártották. Az 5500 db Párduc 45 tonnás kivitelben készült, 75 mm -es harckocsiágyúval. A leggyakoribb német harckocsi típus azonban a háború végéig a Panzer IV maradt. (7071 db). Ugyanakkor fontos megjegyezni: a "Sturmgeschütz III.(StuG III) rohamlöveg (forgatható lövegtorony nélküli, önjáró ágyú) is jelentős "karriert" futott be a harcok alatt, különösen a 24 tonnás, 75 mm -es "G" változat, melyből 7893 db készült és sikeresen vetették be mindenhol. Ilyenen kezdte pályafutását a legendás tigris-parancsnok Michael Wittmann SS-Hauptsturmführer is, aki haláláig 138 ellenséges harckocsit lőtt ki.

panzer_4.jpg

A 25 tonnás, 75 mm-es ágyúval gyártott Panzer IV., a leggyakoribb német tanktípus

A Tigrisekre visszatérve talán kijelenthető, hogy a körülöttük szövődött legendák és mitikus hype sokkal nagyobb jelentőséggel ruházták fel mint valódi szerepe lett volna a háborúban. Ennek ellenére érdekes és elismerésre méltó mérnöki teljesítményt jelentett. A későbbiekben egy önálló posztot szánunk a német Tigrisek bemutatásának is.

Dr. Nagy László - Harmat Árpád

Kapcsolódó, ajánlott cikkek a témában:

 

2016.10.22.(17:32) 

logo_toriklub.jpg