Szerző: Harmat Árpád Péter

A mai Amerikai Egyesült Államok területén történő első európai partraszállás (a vikingek kalandozói útjait leszámítva) a spanyol Juan Ponce de León vezetésével történt 1513-ban, mégpedig az általa Floridára keresztelt félszigeten. A spanyolok alapították tehát a későbbi USA területének első településeit, az 1565 –ben Szt. Augustine névre keresztelt első floridai város létrehozását követően. Mivel a spanyolok a mai Mexikó területén rendezték be első nagy tengerentúli gyarmatukat – Új-Spanyol Alkirályság néven (1535), így terjeszkedéseik is ezen területről indult ki a mai USA irányába. Santa Fe (New Mexico), San Antonio, Tucson, San Diego, Los Angeles és San Francisco voltak tehát a térség első európai alapítású városai.

A franciák a mai Kanada déli területein kezdték meg a gyarmatosítást azt követően, hogy 1497 –ben egy brit szolgálatban álló velencei hajós, Giovanni Caboto először érte el Kanada partjait. Alig három évtizeddel később, 1534 –ben egy francia hajós – Jacques Cartier - érkezett a Szent Lőrinc folyó torkolatának vidékére. A felfedező jellegű utakat csak a XVII. században követte valódi gyarmatosítás, amikor Samuel de Champlain 1603-ban érkezett a földrészre, és 1605-ben Port Royalnál, majd 1608-ban, Québecben létrehozta az első állandó európai településeket Kanadában. Új-Franciaország francia gyarmatosítói közé tartozó canadienek a Szent Lőrinc-folyó vidékén nagy területet népesítettek be, az acadiaiak pedig a mai tengeri tartományok területén éltek, miközben a francia szőrmekereskedők és a katolikus hittérítők a Nagy-tavak és a Hudson-öböl vidékét derítették fel, utat találtak a Mississippi mentén Louisianáig. Később, amikor Kanadától délre megjelentek az angolok is, és létrehozták gyarmataikat, megkezdődtek az első angol-francia háborúk is az amerikai területek feletti uralom megszerzéséért. (1689 és 1763 között egymás után négy gyarmatközi háború robbant ki.)

Az angolok csak a spanyolok és a franciák után jelentek meg az Újvilágban, közülük is elsőként Francis Drake, aki 1577-78 –ban másodikként hajózta körbe a Földet. A későbbi USA területén első állandó települést I. Erzsébet megbízásából Hunphrey Gilbert 1578 –ban kísérelte meg létrehozni Új-Funland szigetén. Kudarcát követően, 1587 –ben I. Erzsébet egyik kegyence – egyes vélekedések szerint titkos szeretője - Walter Raleigh kötött ki Roanoke Islanden, majd ő is kísérletet tett egy állandó település megteremtésére. Célja érdekében egy kisebb kolóniát hagyott a területen, melynek környékét a Szűz Királynő iránti tiszteletből Virginiának keresztelte el. A városalapítási kísérlet után 3 évvel azonban a Roanoke Island partjainál járó angol hajó azt jelentette, hogy a kolónia tagjai máig ismeretlen okból mind meghaltak. (Egyes vélekedések szerint a kolónia környékén élő Croatan törzs mészárolta le a telepeseket.)

Az első sikeres angol városalapításra az 1588 és 1604 közt zajló angol-spanyol háború végéig kellett várni, amikor 1607-ben kereskedők kezdeményezésére megalapították Jamestownt, az első állandó kolóniát. (A város Richmond közelében fekszik, Washingtontól 200 kilométerrel délre.) A jamestowni telepesek nagy nehézségek árán tudtak életben maradni, amit bizonyít az is, hogy a járványok miatt az első 105 partot érő közül, csupán 30 maradt életben. Később 1609 –ben újabb 500 angliai pioneer szállt partra Jamestownban, ám ezek közül is csak hatvanan maradtak életben. Később a telepesek kiegyeztek az indiánokkal, és a legenda szerint John Smith-t – a kolónia vezetőjét- végre elismerte az indiánok törzsfőnöke. Ezt követően megnőtt a telepesek életben maradási esélye. (A legelső angol telepesek csontvázait 2015 nyarán tárták fel Jamestownban. A négy embert 1607-ben temették el. Erről bővebben: itt.) Jamestown megalapítását követően angol kálvinisták érkeztek Amerika partjaira, akik I. Jakab puritánüldözései elől menekülve próbáltak új hazát találni. A Mayflower volt az a híres hajó, amely az angol puritánok első csoportját szállította az angliai Plymouth városából az amerikai Plymouth városába, ami Plymouth kolónia fővárosa lett 1620-ban.

A hajó szeptember 16-án hajózott ki Angliából, és egy kimerítő út után, melyet betegségek nehezítettek, november 11-én horgonyzott le Cape Cod kampós végében. (Provincetown kikötő). A hajó a telet az öbölben horgonyozva vészelte át, az utasok ez időt részben a fedélzeten töltötték, közben élelemért kutatva és lakható otthonok kialakításán fáradozva. Végül 1621. március 21-én minden életben maradt utas – az elinduláskori utasszám fele - partra szállt Plymouthban, és a Mayflower, április 5-én elindult vissza Angliába. A hajó utasai a tavaszi partra település előtt egy szerződést írtak alá, melyben önálló önkormányzat létrehozását fektették le. Ennek döntéseit a közösség minden tagjának el kellett fogadnia. A parányi közösség életben maradása szempontjából fontos volt 1621 ősze, amikor betakaríthatták az első termést. A napjainkban is ismert novemberi hálaadás ünnepe ezen eseményhez kötődik, mivel ekkor az amerikaiak Istennek, és az indiánok segítségének adnak hálát az első termésért. Plymuth után sorra jöttek létre a puritán települések, Boston majd Salem (1628) városainak megalapításával.

A hollandok és svédek kiszorítása

Az első angol városok megalapítása közben megjelentek Amerika partjai mentén a hollandok és a svédek is. Henry Hudson a Holland Kelet-Indiai Társaság megbízásából 1609 –ben fedezte fel a Delaware öblöt. (Hudson a legendás északnyugati átjárót kereste, melyen keresztül el lehet jutni Észak-Amerikán át a Csendes-óceánhoz.) Később 1614 és 1620 között számos holland hajó kutatta a Delaware folyót és partvidékét. 1624-ben Holland Nyugat-Indiai Társaság a Delaware völgye és a Hudson-folyó völgye közötti területen megalapította Új Hollandia (Nieuw Nederland) gyarmatot, New Amsterdam (a későbbi New York) székhellyel. Közben 1638 –ban Peter Minuit a Delaware folyó torkolatánál megalapította Új-Svédországot is (svéd telepek a későbbi Philadelphia vidékén is voltak.) A hollandokat és svédeket azonban idővel kiszorították Amerikából az angolok. Az angol polgári forradalom évtizedeiben a protestáns Hollandia Anglia kereskedelmi riválisává nőtte ki magát, így először 1652 –ben, majd 1664-67 –ben háború dúlt a két ország közt. A harcokban Európában és Amerika partjainál egyaránt Anglia kerekedett felül. 1664-ben az angolok elfoglaltak minden Új Holland és Holland birtokot egészen a Delaware völgyig. Ez elindította a második angol–holland háborút, amelynek végkifejlete 1667-ben következett be, újra angol győzelemmel. Végül 1685 –ben II. Jakab a keleti part angol településeinek jelentős részét, beleértve a megszerzett Új-Hollandiát és Új-Svédországot is Új-Anglia Domínium részévé nyilvánította. (New Amsterdam neve ezt követően New York lett. Új-Anglia a későbbiekben Connecticut, Maine, Massachusetts, New Hampshire, Rhode Island és Vermont államokat foglalta magába. New England legnagyobb városa, egyben gazdasági és kulturális fővárosa Boston lett.)

A 13 angol gyarmat kialakulása

Az első gyarmat Virginia volt, majd Plymuth megalapításával jött létre Massachusetts 1620 –ban. Később Mária királyné tiszteletére, a katolikusokkal toleráns angolok 1632 –ben alapították meg Maryland államot, mely így a későbbi USA harmadik gyarmat állama lett. Néhány évvel később, 1636 –ban a massachusetts –i puritán közösségekből valamilyen okból elűzött telepesek két államot is alapítottak: Rhode Island -et és Connecticut –et. Ezt követően a további gyarmatok többsége inkább a király által adományozott hatalmas magánbirtokokként jöttek létre. Az 1664 -es holland-angol háború után, a korábbi holland gyarmat területén alakult meg New York állam, majd még ugyanezen évben (1664) New York egy különváló részéből New Jersey. A keleti part északi részén, 1679 –ben jött létre nyolcadik államként New Hampshire. A kilencedikként létrejött Pennsylvánia állam megalapítása volt a legsajátosabb, ugyanis a hatalmas birtokot II. Károly angol király személyesen adományozta William Penn nevű hívének, aki apja révén jutott az amerikai gyarmatállamhoz.  II. Károly ugyanis jelentős összeggel tartozott Penn apjának, aki admirálisként szolgálta Angliát, és a király a földadományozással egyenlítette ki a tartozást. Az ifjú nagybirtokos Lord Penn a demokrácia korai bajnokaként és a vallásszabadság harcosaként vált ismertté, aki demokratikus alkotmányt akart adni saját államának. A keresztény hitelveket megfogalmazó kvéker vallású angol lord önmagáról nevezte el államát, azaz latinul „Penn erdeje” lett a terület neve. Az állam fővárosát is Penn alapította Philadelphia néven, mely görögül annyit jelent, hogy „testvéri szeretet”. (Pennsylvánia a radikális szeparatista kvékerek vallási paradicsoma lett. A kvékerek a papságot és a szentségeket is elvetve a végsőkig vitték a vallási megtisztulás puritán eszméit. Az anglikánok és puritánok korábban egyaránt üldözték a "Fény gyermekeit".)

 Az 1732 –re kialakult 13 angol gyarmat utolsóként létrejött államai Delaware, Carolina és Georgia voltak. Delaware állam 1682 –ben jött létre, amikor lord Penn tengeri kijáratot kért York hercegétől, és bejelentette igényét az államával határos tengerparti részekre. A térséget így először Pennsylvániához csatolták, majd 1704 –ben elszakadt és önálló gyarmattá vált. Karolina állam nevét I. Károlyról kapta, és 1712 –ben jött létre, ám még ugyanezen évben kettészakadt Észak és Dél-Karolinára, így 1712 –ben voltaképp két állam alakult meg. (Észak Karolinában volt az első angol kolónia, Roanoke.) Az utolsó, tizenharmadik állam Georgia, 1732 –ben jött létre, ám megalakulását harcok kisérték. Ugyanis Karolina állam megalakulásakor a régiótól délre spanyol települések és missziók tucatjai álltak a partokon. A karolinaiak azonban egyes indián törzsekkel összefogva szembeszálltak a spanyolokkal, és az 1704 –es esztendőre megsemmisítették a spanyol missziókat. 1704 után a spanyol ellenőrzés kizárólag St. Augustine-ra és Pensacola korlátozódott. Ám ekkor a fehérek az indiánokkal kezdtek háborút, és a térségben letelepedett yamasee indiánok ellen viseltek hadat (1715-1717). Az indián háború után a terület elnéptelenedett, s így lehetővé vált egy új gyarmat megalapítása. II. György angol király tiszteletére Georgia néven.

Harmat Árpád Péter

Ha tetszett a poszt, kövess bennünket a Facebook -on is!  

Talán ezek is érdekesek lesznek számodra: IV. Béla uralkodása, Nagy Lajos királyunk, Hitler tehetséges tábornoka: Guderian, A titokzatos Mongol Birodalom, A vietnami háború csatái, A páncélos legenda: Michael Wittmann, A középkori városok, Történelmünk 5 legnagyobbja, Fehér Halál a legsikeresebb mesterlövész, Az ókori Perzsa Birodalom,