Szerző: Dr. Nagy László

Napjainkban a migrációs válság, a közel-keleti események, a szíriai polgárháború és az Iszlám Állam kapcsán rengeteg szó esik a muszlim vallásról. Ám azt már vélhetően kevesebben tudják, hogy volt egy magyar utazó, aki a második világháborút megelőzően bejárta az arab világot és megdöbbentő alapossággal tanulmányozta az iszlám vallás történetét és előírásait. A nemzetközileg elismert utazót Germanus Gyulának hívták

Szerző: Harmat Árpád Péter

A második világháború a szövetségeseknél és a Wehrmacht állományában is bővelkedett hősökben, tehetséges tisztekben és kiemelkedő hadvezérekben. A német hadseregben az alig 27 évesen híressé váló Michael Wittmann törzsőrmester (SS-Oberscharführer) képviselte a „mintakatona” és hősies példakép követendő alakját.

Szerző: Harmat Árpád Péter

A modernkori háborúk történetében különös szerep jutott a mesterlövészeknek: demoralizálták az ellenséget, likvidálták a tiszteket (ezzel csapást mérve egy-egy katonai egység vagy frontszakasz irányításra), megsemmisítették a kiemelten fontos, stratégiai pontokon szolgáló katonákat, őröket, futárokat és hírvivőket. A mesterlövészek a második világháborúban több fronton is bele tudtak szólni a harci események alakulásába

Szerző: Harmat Árpád Péter

A tatár és török felmenőkkel rendelkező, közel fél évszázadon keresztül hatalmon lévő (1520-1566) I. Szulejmán a világtörténelem leghatalmasabb uralkodói közé tartozott. Egy több millió négyzetkilométeres óriási birodalmat uralt (benne 30-40 millió lakossal), több százezer katona leste parancsait, elképesztő gazdagság és pompa vette körül, ráadásul sikert sikerre halmozva meghódította a korabeli világ jelentős részét

Szerző: Harmat Árpád Péter

Az 1956 –os forradalom és szabadságharc kapcsán gyakran esik szó az 50-es évek elején szinte korlátlan hatalommal rendelkező sztálinista diktátoráról, Rákosi Mátyásról, ám sokkal kevesebbet tudunk bűntársairól: jobb kezéről, Gerő Ernőről és a harmadik embernek tartott Farkas Mihályról. Ők így együtt alkották az úgynevezett „trojkát” (Honvédelmi Bizottságot).

Szerző: Harmat Árpád Péter

A magyar történelem fontos fordulópontját jelentette a Fekete-tenger partján 1444 novemberében megvívott várnai csata, melyben a törökökkel megküzdve esett el az akkoriban alig 20 éves I. Ulászló királyunk is. A csata messzire ható következményekkel járt a Magyar Királyság későbbi "sorsára" nézve.

Szerzők: Dr. Nagy - Harmat

A második világháború két legismertebb és legnagyobb darabszámban legyártott harckocsi típusa a szovjet T-34 -es és az amerikai M4 Sherman volt. Mondhatni a háború szimbólumaivá váltak. A harcok alatt a Shermanból közel 50 ezret, a T-34 -es ből pedig 58 ezret készítettek.  A témában számtalan kiváló haditechnikai poszt íródott már, így nekünk most nem célunk ezek felülmúlása, csupán a főbb jellemzőket szeretnénk kihangsúlyozni és érdekes képekkel bemutatni a két "harckocsi legendát".

Szerző: Harmat Árpád Péter

1956 őszén, egészen pontosan október 23 és november 11 közt forradalom és szabadságharc zajlott hazánkban. A magyarok megelégelték Rákosi Mátyás kommunista diktatúráját, az ÁVH teljhatalmát, a koncepciós pereket, a sajtó-, és szólásszabadság sárba tiprását, a nemzeti jelképek lecserélését, a nyomort, az erőszakos államosításokat és a földek elvételét.

Szerzők: Harmat Árpád - Kovács Péter

A századfordulós világpolitikai események (pl. az 1911-es olasz-török háború oszmán veresége) megmutatták, hogy a török kormány képtelen érdemleges erőfeszítést kifejteni saját területeinek megvédésére, és a világ elé tárta az egykori világbirodalom megdöbbentő gyengeségét. A fél évezreden keresztül hatalmas Oszmán Birodalom 1900-ra megroggyant, és már képtelennek mutatkozott balkáni területeinek oltalmára. 

Szerző: Harmat Árpád Péter

Magyarország 1940 -ig, vagyis a Horthy-korszak 1920 -ben kezdődő két évtizede alatt teljes mértékben elköteleződött Németország oldalán. A Führer visszaadta Trianonban elvett területeink egy részét, aminek fejében 1940 novemberében csatlakoztunk a fasiszta országok Háromhatalmi Egyezményéhez. Innentől már nem volt visszaút: Magyarország a III. Birodalom oldalán sodródott a második világháborúba.