A magyar történelem 5 legmeghatározóbb alakja [24.]

Szerző: Harmat Árpád Péter

A magyarság 1100 éves Kárpát-medencei történetében számtalan fontos vezető, jelentős uralkodó, meghatározó politikus és önfeláldozó hős fordult elő, nagy mértékben alakítva népünk krónikáját. Ilyen volt például a honfoglaló Árpád vezér, a keresztény magyar államot megteremtő Szent István, a középkori Magyar Királyságot konszolidáló Könyves Kálmán, az aranybullát kiadó II. András, a tatárjárás utáni honalapító IV. Béla, az Árpád-kor végi anarchiát felszámoló Károly Róbert, a töröktől megvédő Hunyadi János, a Magyarországot nagyhatalommá tevő Mátyás király, az Erdély virágkorát hozó Bethlen Gábor, az első állandó magyar egyetemet megalapító Pázmány Péter, az osztrák-magyar viszonyban fordulatot hozó II. Rákóczi Ferenc. De lehetne folytatni a sort Mária Terézia, Széchenyi István, Ferenc József, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Károlyi Mihály, Tisza István, Bethlen István, Horthy Miklós és Kádár János megemlítésével is. Nézzük azonban, kik lehettek benne az első ötben, kronologikus (időbeni) sorrendet követve:

Szent István királyunk

szentistvan.JPGAz 1000-ben megkoronázott, első magyar uralkodó regnálása és államalapító tevékenysége kétségtelenül vízválasztó volt a magyarság történetében. Apjának, Géza fejedelemnek a munkásságát folytatva ugyanis európai beilleszkedésünk és fennmaradásunk érdekében, népszerűtlen intézkedések sorát hozta meg, hogy erős Magyar Királyságot teremtsen. Bár Szent István volt a harmadik leghosszabb ideig hatalmon lévő magyarországi koronás fő (Ferenc József és Luxemburgi Zsigmond után) mégis szüksége volt a teljes 38 trónon eltöltött esztendejére ahhoz, hogy haláláig véghez vigye történelmi küldetését. Uralma végére a magyarság jobbára letelepedett, keresztényi módon élt, egy világi és egyházi közigazgatás szerint működő európai országban. Népünk önvédelmi harcokra ezt követően is rákényszerült (II. Konrád már 1030-ban megtámadta Magyarországot), de Szent István uralkodásának hála a XI. századra megkérdőjelezhetetlen lett helyünk Európában. István egész életében két világ és két felfogás határán élt: az európai kereszténység és az ősmagyar hagyományok közt őrlődve. Végül apai öröksége volt az erősebb, ezt pedig az utókor hálával fogadta.

Károly Róbert

karolyrobert.JPGA napjainkban inkább I. Károlyként emlegetett, születési nevén Caroberto de Anjou, hazánk történelmének egyik legfontosabb alakítója volt, mégpedig az Árpád-kort követő zűrzavaros évtizedekben. Uralomra kerülésekor, 1301 -ben a Magyar Királyságban gyakorlatilag nem létezett központi hatalom és hazánk a teljes szétesés szélén állt. A francia királyi családhoz kötődő, VIII. Károly kisebbik fia által alapított Anjou dinasztia kamaszkorú sarja háromszor lett megkoronázva, mire 1310-re (22 évesen) kiharcolta teljes elismertségét az ország élén. Innentől nagyon okos politikával felszámolta a kiskirályok hatalmát, feltöltötte a királyi kincstárat és Európa leggazdagabb aranybányáinak feltárásával a kontinens első számú aranytermelőjévé tette a Magyar Királyságot. Ügyes politikai manővereinek köszönhetően a XIV. század közepére megerősödött és konszolidálódott hazánk. Lengyel feleséget választva (Piast Erzsébet) elérte, hogy a frigyből született gyermek (a későbbi Nagy Lajos) Lengyelországgal perszonálunióban működő nagyhatalommá tehesse országunkat. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy Károly Róbert a középkori magyar történelem egyik legnagyobb jelentőségű - szinte Szent Istvánhoz mérhető súlyú - nagy uralkodója volt.

gróf Széchenyi István

szechenyi.JPGKortársa, tisztelője és néha vitapartnere, Kossuth Lajos a "legnagyobb magyarnak" nevezte, ami a lehető legjobban mutatja Széchenyi gróf történelmünkben betöltött szerepét. A legnagyobbak közé tartozott, az első ötbe való bekerülése így nem is lehet kérdéses. Saját vagyonát áldozta hazája "oltárán", Hitel című művével  pedig (1830-ban) elindította a reformkort, ami kivezette Magyarországot a feudális berendezkedés elmaradott, középkori viszonyaiból. Neki köszönhetjük a Magyar Királyság XIX. századi modernizálódását, a főváros XIX. századi fejlődését, a pesti társadalmi élet kialakulását, a magyar ipar-, pénzvilág-, közlekedés rendszereinek megteremtődését, a közgondolkodás átalakulását, a nagy folyóink folyamszabályozásainak megkezdését a balatoni és dunai gőzhajózás kialakulását, ... és még temérdek dolgot, amit felsorolni is nehéz. Volt közlekedési miniszter, kormánybiztos, országgyűlési képviselő és a reformgondolatok (mint például a közteherviselés, jobbágyfelszabadítás) megírója. Családi háttere, arisztokrata származása erős kötelékekkel kapcsolták a bécsi császári udvarhoz, ami végül 1848 őszén - a magyar - osztrák fegyveres szembenállás és szabadságharc kezdetén - meghasonlásához vezettek. Ám hihetetlenül gazdag munkássága így is a legnagyobbak közé emeli nemzeti emlékezetünkben.

Deák Ferenc

deakferenc.JPGMéltatlanul kevés szó esik a hazai szakirodalomban, oktatásban és közgondolkodásban Deák Ferenc mérhetetlenül jelentős történelmi szerepéről. Nagyon komoly érdemei voltak a reformkor folyamataiban, amiért kivívta a "haza bölcse" címet. Mind Kossuth, mind Széchenyi nagyon tisztelték Deákot, aki 1830 és 1848 közt végig meghatározó közreműködéssel vett részt a reformjavaslatok kidolgozásában. Később igazságügy miniszter lett, majd a szabadságharc idejére visszavonult Zala megyei birtokaira. Ezzel azonban nem ért véget történelmi szerepe, hiszen az 1850-es és 1860 -as években újra az ország kulcsembere lett és a császári elnyomás időszakában ő vezette a Béccsel szembeforduló magyar ellenzéket. Deák készítette elő a kiegyezést, annak gondolatiságával és konkrét részleteivel együtt. Volt benne annyi önzetlenség és bölcs előrelátás, hogy a kiegyezési törvények megszületését követően a vezetést átengedje a nála 20 évvel fiatalabb Andrássy Gyula grófnak. Ma a legnagyobb magyar banki címlet, a húszezres viseli arcképét, ám valójában hazánk történelmének két nagyon fontos korszakában - a reformkorban és dualizmusban (mely utóbbi a kiegyezéssel jött létre) - betöltött meghatározó szerepe miatt nagyobb megbecsülést és figyelmet érdemelne a haza bölcse.

Horthy Miklós

horthy.JPGBár napjainkban kétségtelenül megosztja a történészeket, tanárokat és a közgondolkodást is Horthy Miklós történelmi szerepe, valójában az egykori kormányzó meghatározó alakítója volt az egyik legfontosabb negyed évszázadunknak, 1919 és 1944 között. Ahogyan Szent István az Árpád-kort, Károly Róbert a középkor második felét, Széchenyi - Deák pedig a reformidőket és a dualizmust határozták meg, úgy Horthy Miklós a XX. századi Magyarország első évtizedeinek volt kulcsfigurája. A tanácsköztársaság 1919-es bukása után, a Monarchia flottájától leszerelve (ahol tengernagy volt), az ellenforradalom központi alakja lett. Az antant (legfőképp az angolok) támogatták rendcsináló tevékenységét és hatalomra jutását, majd 1920 március elsejei kormányzóvá választását is. Az általa kialakított revizionista nemzeti-konzervatív-keresztényi rendszer 25 éven keresztül működött, egészen 1944-ig. A Horthy-kor számtalan pozitív és nem kevés negatív változást hozott. Pozitívum volt az ország konszolidációja, gazdasági megerősödése, a szociális törvények megszületése és kilépésünk a nemzetközi elszigeteltségből, viszont negatívnak tekinthető az antiszemita törvények sora és elköteleződésünk illetve háborúba lépésünk a náci Németország oldalán. Ugyancsak történelmi szerepét növeli, hogy közvetlen ráhatása volt a történelmünkben eddig előfordult legnagyobb háborúnak (a II. világháborúnak) magyar részvételében. Horthy vegyes megítélésének dacára történelmünk meghatározó alakja volt, még akkor is, ha ez a "meghatározó jelleg" nehezen ítélhető meg és inkább a negatív hatások az erősebbek.

Ennyi a lista. A Szent Istváni berendezkedés az Árpád-kor 300 évét határozta meg, I. Károly szintén évszázadokra mentette meg az országot, Széchenyi és Deák munkássága 1830 és 1918 közti közel 100 évre lett döntő, Horthy politikája pedig a XX. századi magyar történelem és a II. világháború magyar történéseit határozta meg alapjaiban.

Ha folytatnunk kellene a listát, akkor a legmeghatározóbb magyar történelmi alakok sorában következne IV. Béla, Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc, Tisza István és Bethlen István. A harmadik ötbe pedig Nagy Lajost, Hunyadi Jánost, Kossuth Lajost, Ferenc Józsefet és Kádár Jánost tennénk.

Az ötös lista természetesen nem nélkülözi a szubjektivitást. Ugyanakkor kiemelendő, hogy elsősorban a "legmeghatározóbb" történelmi alakok megnevezésére vállalkoztunk, vagyis nem a legnagyobb tetteket, vagy legsikeresebb uralkodói időszakokat, királyokat, fejedelmeket kerestük, hanem azokat, akiknek munkássága, tettei, döntései egész korszakokat befolyásoltak. Ezért nem kerültek be a nagy magyar hősök - Hunyadi János, Dobó István, Zrínyi Miklós - vagy mondjuk Mátyás király, akik bár nagy tetteket hajtottak végre (törökverőink) és sikeres uralkodást tudhattak maguk mögött (Mátyás) alapvetően nem határozták meg a későbbi évszázadokat. Felvetődhet egyesekben, hogy ha Horthy bekerült (aki a XX. század egynegyedét határozta meg alapjaiban), akkor a 32 évig hatalmon lévő Kádár miért nem? A válasz: mert míg Horthy maga alakította ki a 20-as, 30-as évek politikai berendezkedését (tehát közvetlen ráhatása volt annak jellegére), addig Kádár a szovjet modellt kellett hogy kövesse, mindvégig a moszkvai vezetés jóváhagyásával "működve, jelentősen korlátozott mozgástérrel "dolgozva"(ráadásul kész klisék alapján).  

Bármilyen öt elemű lista történelmünk "meghatározó" alakjairól bizonyos fokú részrehajlással hozható csak létre, melyben mérlegre kerül a gazdaságpolitika, szociális intézkedések, belpolitika, külpolitika ... stb, melyek közt valamiféle rangsorolás is szükséges. Ám az, hogy ki mit tart meghatározónak akkor is szubjektív marad, mint ahogyan az is, hogy nemzeti emlékezetünk menyire őrzi meg nagy alakjainak tiszteletét. (A világtörténelem legnagyobb alakjairól szóló posztban a Pervenimuson szintén érdekességeket olvashatsz.)

 

 Ha tetszett a poszt, kövess bennünket a Facebook -on is!

logo_toriklub_1.jpg

 Talán ezek is érdekesek lesznek számodraIV. Béla uralkodásaNagy Lajos királyunkHitler tehetséges tábornoka: GuderianA titokzatos Mongol BirodalomA vietnami háború csatáiA páncélos legenda: Michael WittmannA középkori városokTörténelmünk 5 legnagyobbjaFehér Halál a legsikeresebb mesterlövészAz ókori Perzsa Birodalom toriklub_also.jpg