Szerző: Harmat Árpád Péter

Az emberiség több millió éves történelme - de még az ember megjelenése előtti időszak is - tele van rejtélyekkel, melyekre a modern tudomány napjainkban sem képes megnyugtató válaszokat találni. Rengeteg a megmagyarázhatatlan, feltáratlan és kevéssé ismert esemény. Ezek közül kiemelhető néhány olyan, melyek évtizedek (évszázadok) óta foglalkoztatják az embereket. Az öt legérdekesebbet igyekeztük röviden bemutatni.

1. A dinoszauruszok kihalása

A 65,5 millió évvel ezelőtti esemény során számos állat- és növénycsoport tűnt el váratlanul egy geológiai szemszögből rövid időszak alatt, ami a világ különböző részein található üledékes kőzetekben rendszerint egy vékony vonalként jelenik meg, amit K-T határnak neveznek. Az emlősök és madarak kis veszteséggel túlélték az eseményt. A kutatók egy részének feltételezése szerint a K-T kihalásokat egy vagy több katasztrofális esemény, például egy erőteljes aszteroida-becsapódás okozta. 

A kutatók jelentős része ma úgy véli, hogy ez a bizonyos meteorit, mely alapjaiban alakította át a Föld életfeltételeit, és mely elpusztította a dinoszauruszok túlnyomó többségét, Mexikóban, a Yucatán félsziget csúcsánál csapódott a Földbe, mégpedig Chicxulub falu mellett. (A település maja eredetű neve: „ördög farka”.)

A kutatók szerint a dínókat elpusztító meteorit legalább 14-15 kilométer átmérőjű lehetett, és lapos szögben, 32 km/sec sebességgel délkeleti irányból érkezve csapódott be sekélytengeri környezetben. A becsapódás során az emberiség történetében felrobbantott legnagyobb, 50 megatonnás „Cár” hidrogénbombánál egymilliószor nagyobb energia szabadult fel. Az ütközés nyomán közel 1000 méter magas (!) óriás cunamit keletkezett, amely kicsapott a Mexikói-öböl északi partjaira, és egy-kétszáz kilométer mélyen benyomult a szárazföldre. (A cunami hordalékát – a becsapódás újabb bizonyítékaként -  a geológusoknak sikerült is kimutatniuk.) A légkörbe hatalmas mennyiségű poranyag került több hónapra szürkületi sötétségbe borítva a Földet. A folyamatos sötétség miatt akadozott a fotoszintézis, és ideiglenesen összeomlott a tápláléklánc is. Azok az állatok, melyek nem pusztultak el azonnal a becsapódás közvetlen hatásai miatt, éhen haltak a katasztrófát követő mostoha körülmények miatt.

Geológiai szempontból érdekes, hogy közvetlenül a becsapódás után a megolvadt, képlékennyé vált kőzetanyagból mintegy 8000 méter magas, erősen kifelé dőlő, instabil krátersánc keletkezett. Ez a krátersánc rövid idő alatt összeomlott, újabb rengéseket és újabb cunamit keltve, továbbá létrehozva egy másodlagos, külső krátersáncot is.  Ennek, valamint a becsapódás centrumában keletkezett központi kúp maradványának vizsgálata a projekt fontos részét alkotja.

Összességében kijelenthető, hogy a becsapódás egy valódi armageddont hozott, és az egész földgolyóra nézve tragikus kihatással járt. A hamarosan kezdődő kutatások talán választ adnak majd azon kérdésekre is, melyeket egyelőre még mindig nem tudunk. 

2. A piramisok rejtélye

Ma sem tudjuk megfejteni azokat a rejtélyeket és kérdéseket, melyek a 4500 éve épült egyiptomi (gízai) piramisokhoz kapcsolódnak. A legnagyobb piramist Krisztus előtt 2530-ban Kheopsz (Hufu) fáraó építtette, saját isteni hatalmának emléket állítva. A hatalmas építményt egy ugyancsak elképesztő méretű, emberfejű és oroszlán testű szobor őrzi, a 20 m magas és 72 m hosszú Szfinx. 

Egyesek úgy vélik - és ez a ma is elfogadott "hivatalos" és tanított verzió - hogy a piramisok ókori síremlékek. Ez azonban valójában csak találgatás, annak dacára, hogy az uralkodók valóban ezen építményekbe helyeztették holttesteiket. Más elméletek szerint kultikus objektumok és tájékozódási pontok a hajózáshoz (a Nílus folyásvonala akkoriban máshová esett). Ismét mások földönkívüliek megjelenésével magyarázzák létrejöttüket, és ezzel választ próbálnak adni arra is, hogy hogyan tudták megépíteni őket.

Lássuk a méreteket és adatokat: a Kheops piramis magassága pontosan 146, 59 m volt (ma csak 135 m maradt), alapterülete 230 x 230 m, 2600000 kötőmből áll, 31200000 tonna összsúlya, ebből az következik hogy a kőtömbök átlagos tömege 12 tonna. A kőtömbök milliméternyi pontossággal össze vannak illesztve. A piramis belsejében folyósok, sírkamrák, szellőzőaknák, és a nagy Galéria található, simára csiszolt falak, amelyek színes képekkel és mintázatokkal vannak kifestve.

És akkor jön a kérdés: ezt hogyan készítették? Milyen szerszámokkal vésték ki a kőtömböket? Azt mondják, hogy lyukakat véstek a sziklákba, és a lyukakba fa ékeket ütöttek. A fa ékeket vízzel locsolták, ezek megduzzadtak és így hasadtak ki a sziklákból a kőtömbök. Ez rendben. De 2 600 000 kőtömböt? És hogyan szállitották a helyszínre? Fagörgőkön? Hogyan illesztették össze, hogyan rakták egyiket a másikra? Rámpákat építettek és azokon húzták-nyomták? Hát a mai technológia segítségével is nehéz elképzelni egy ilyen méretű piramist. És mindezt egy király kedvéért?!

És ez nem minden. A piramison áthaladó dél kör pontosan két egyenlő részre osztja a földrészeket és óceánokat. A piramis kerülete osztva a kétszeres magassággal a (pi) számértéket adja ki p = 3,14159. A piramis magassága szorozva egymilliárddal megközelítőleg megfelel a Nap-föld távolságnak (149504000 km). És a piramis belsejében számításokat találtak a Föld súlyáról. Mindezekről túl egyszerű lenne azt mondani, hogy véletlen.

De térjünk vissza a megépítés rejtélyéhez, és nézzük meg közelebbről, vajon készült e olyan teória, mely magyarázatot ad a milliónyi kérdésre!

Mindenki látott már legalább egyfajta történelemkönyvet, s abban legalább egyfajta, jelen pillanatban a világ által is elfogadott teóriát arról, hogy hogyan is készülhettek a piramisok. Lelki szemeink előtt lebeg az elmélet kivitelezési formájának képsora, amikor is emberekkel és állatokkal („jó esetben"), nem csekély meredekségű rámpákon, erőnek erejével húzogatják felfelé a több tonnás köveket. Mindenki elfogadja a tényt, hogy a piramisok így készültek, s csak nagyon kevesek kérdőjelezték meg eddig a kivitelezési mód ezen elméletét, felállítva egy még rosszabbat nála. Mert tegyük fel magunknak csak a legkézenfekvőbb kérdést: ha sikerült is felráncigálnia az embereknek és az állatoknak ezeket a hatalmas súlyú építőelemeket a kívánt magasságba, mégis milyen eszközzel illesztették őket pontosan a helyükre?

 Rengeteg a rejtély és nagyon kevés a válasz. Legalábbis az olyan válasz, mely hihető, logikus és magyarázatot ad minden kérdésünkre.

3. Stonehenge rejtélye

Dél-Angliában, Salisbury közelében található, egy hihetetlenül különleges hely, 8-10 méteres, emberi kéz munkálta kövekkel, melyek szabályos körbe rendezve helyezkednek el. Ez Stonehenge (függő kő). A kutatók szerint a kövek egy része Krisztus előtt 3000 körül kerülhetett a helyére, míg a legfiatalabb részek Krisztus előtt 2000 -ből valók. Valamiféle kultikus helyként használhatták az 5000 éve élt emberek és az itt végzett szertartások a csillagokkal és azok állásával is összefüggésben lehettek.

(A kutatók állat és emberáldozatok bemutatását sem zárták ki.) A szakértők szerint a külső kör 9 méteres köveit alig 30 kilométerről, míg a belső kör 2-3 méteres köveit 220 kilométerről hozhatták a sík területen létrehozott építményhez. A mozgatás módját illetően csak találgatásink vannak, de a helyi történészek szerint farönkökön húzták több száz ember megfeszített erejével. (Bizonyos szakaszokon hajókon történt a szállítás.) Az építményt óriási, földből kivájt 4 ezer éves út is megközelíti, a szertartások résztvevő (feltehetően ezrek, talán tízezrek) ezen az úton érkezhettek a helyszínre. Stonehenge egyike az ókor legnagyobb csodáinak és rejtélyeinek. 

A felmerülő kérdések: miféle kultúra élhetett 5000 éve Stonehenge körzetében; kik voltak ők, hogyan éltek, hová tűntek, mely etnikumokba olvadtak be? Milyen szertartások zajlottak a gigantikus kövek tövében? Miért éppen oda építették az óriási építményt, ahol ma láthatjuk? Miféle jelentősége lehet a sziget azon pontjának? Hogyan zajlott az építkezés? Miféle módszereket, eszközöket használtak a több tonnás kövek mozgatásához és hogyan tudták a mértanilag pontos kört kialakítani, a több ezer kilós köveket a helyükre illeszteni? A válaszok alighanem, még sokáig váratnak magukra, jó ideig munkát adva a történészeknek.

4. Roswell rejtélye

Az USA egyik déli államában, a mexikói határ közelében fekvő Roswell település határában (Új-Mexikó államban) 1947 júniusában 17-én megmagyarázhatatlan eset történt. Egy William Brazel nevű farmer földjén ismeretlen eredetű jármű zuhant le, furcsa maradványokat, roncsokat hagyva maga után. A gazdálkodó előbb a helyi sheriffnek, majd a közeli légi-bázisnak is bejelentette az esetet. A hatóságok ki is jöttek, és az egészről egy rövid cikk is megjelent egy helyi lapban. A légibázis a cikkre azonnal reagált: közleményében tudatta a lakossággal, hogy nem UFO csupán egy időjárási szonda zuhant William Brazel földjére. A helyiek megnyugodtak és az eset néhány évtizedre nyugvópontra került.

Aztán 1978-ban UFO kutatók kezdtek érdeklődni a roswelli incidens részletei iránt és a helyszínre több vizsgálódó „szakértő” is érkezett (Stanton T. Friedman, William Moore, Karl T. Pflock). Az elemzők végkövetkeztetése - több száz szemtanú és a még megtalálható leletek alapos vizsgálata után - megdöbbentő volt: megállapították ugyanis, hogy földön kívüli repülő objektum, azaz UFO szenvedett szerencsétlenséget a farmon, melynek tényét a hadsereg elhallgatta. Úgy gondolták: az ufonauták meghaltak a zuhanásban, de tetemeiket a Pentagon eltüntette (vizsgálódás céljából), amiről megint csak hallgatnak a hatóságok. A nyilatkozat óriási érdeklődést és visszhangot keltett az amerikai sajtóban: a 80-as majd 90-es években sorra jelentek meg a különböző publikációk arról, hogy mi történhetett 1947-ben Roswellben.

Bár a hivatalos álláspont többször megmagyarázta az egész ügy valódi hátterét (legalaposabban 1997-ben az eset 50. évfordulóján kiadott 231 oldalas dokumentumban) kifejtve, hogy egy hőlégballonra erősített kémszonda zuhant le a kérdéses napon, mindez nem nyugtatta meg az embereket. A tény, hogy a Pentagon két különböző magyarázatot is kiadott – eleinte a meteorológiai, majd kémszonda sztorit „beadva” a lakosságnak – összeesküvés elméletekre sarkallt szinte mindenkit, aki az egészről olvasott.

Az UFO kérdés napjainkban is napirenden van az USA –ban. Sokan az 51-es körzettel kapcsolatban is hiszik: a titokzatos nevadai támaszponton földönkívüliekkel kísérleteznek és UFO technológiákat tesztelnek. Legutóbb Hillary Clinton napvilágra került levelezéseiben is említés történik földönkívüliektől átvett technológiákról. Akárhogyan is van, egy biztos: a Roswell eset és az ahhoz kapcsolódó UFO kérdés máig a legérdekesebb rejtélyek közé tartozik.

5. A Kennedy merénylet

Az amerikai elnökök sorában egyedüli katolikusként szereplő, ír származású, demokarat párti John Fitzgerald Kennedy nagyon fiatalon, alig 43 évesen, 1960-ban indult az elnökválasztáson. Úgy tűnt, hogy ő lesz az új-korszak első nagy formátumú "modern" amerikai politikusa, hiszen kormányzatának sikerei közé tartozott az űrkutatási program beindítása, a gazdasági fejlődés serkentése, a Békehadtest megalapítása, a kubai rakétaválság kezelése (és ezzel a 3. világháború kitörésének sikeres elkerülése), a forródrót létesítése a szovjetekkel, az atomcsendegyezmény aláírása, valamint a Fehér Ház megszépítése.

Mindezt kiegészítette az elnöki hivatal népszerűségének és tekintélyének megnövelése is. Híresen szép felesége, Jacqueline Lee Bouvier (Jackie Kennedy) legalább akkora népszerűségnek örvendett mint maga az elnök.

John Kennedy 1963. november 22-én Dallasba repült, hogy részt vegyen egy közszereplésen. Szándéka az volt, hogy békét teremtsen a frakciózó helyi demokrata párt soraiban és előkészítse a következő évi elnökválasztást. Fort Worth-ből az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas repülőterére, s a gépkocsi konvoj innen indult a városba. Az úticél a kilenc és fél mérföldre lévő dallasi kereskedelmi központ volt, a Trade Mart, ahol az elnök beszédet akart tartani.

Fél egykor a lépésben haladó konvoj az Elm Streetre fordult. Ekkor találták el Kennedy-t a gyilkos lövései 12:30 -kor; az egyik lövés hátulról érkezett, s az elnök fejét találta el. Kennedy életét nem tudták megmenteni, a kórházba érkezése előtt elvérzett. A halál egész pontosan 13 órakor állt be, és 38 perccel később hivatalosan is bejelentették halálát. Közben 12:40 -től megkezdődött a szemtanúk kihallgatása, és az elbeszélések alapján kiderült, hogy a gyilkos lövések a tankönyvtár ötödik emeletéről érkezhettek. Perceken belül már konkrét személyleírás is a rendőrök rendelkezésére állt, és sikerült beazonosítaniuk a 24 éves Lee Harvey Oswaldot (a tankönyvtár alkalmazottját), akit 13:52 -kor, alig másfél órával a merénylet után egy mozinál le is tartóztattak. (Oswald a letartóztatása előtt lelőtte az őt felismerő J.D.Tippit rendőrt az utcán.) A rendőrség azonnal Oswaldot tekintette JFK gyilkosának. A gyanú alaposságát erősen alátámasztotta a helyszínen, vagyis a tankönyvtár ötödik emeleti helyiségében megtalált - és Oswald által 20 dollárért márciusban postán vásárolt - Carcano márkájú, 6,5 mm -es, forgó-tolózáras gyalogsági karabély, mely négyszeres nagyítású Ordnance Optics céltávcsővel volt felszerelve. 

Minden jel arra utalt, hogy valóban Oswald tüzelt a tankönyvtár 5. emeleti helységéből, és körülbelül 75-80 méter távolságból valóban ő lőtte le Kennedyt. (Az első lövésnél 53 méterre, a másodiknál 73 méterre, a harmadik, végzetes lövésnél pedig 81 méterre volt Kennedy a rá tüzelő Oswaldtól. Autójuk távolodott a merénylőtől, így nőtt a távolság köztük.)

Két nappal a merényletet követően, november 24 -én délelőtt Oswaldot megkísérelték átszállítani a megyei börtönbe, de amint a rendőrség alagsorán vezették keresztül, hogy autóba ültessék, mintegy hetven rendőr és több tucat újságíró szeme láttára, élő televíziós adásban hozzálépett egy Jack Ruby nevű (eredeti nevén: Jacob Leon Rubenstein) helybéli bártulajdonos – aki épp abban a percben érkezett az épületbe –, és pisztolyával lelőtte… November legvégén Johnson elnök különleges bizottságot állított fel a történtek kivizsgálására, melynek élére a legfelsőbb bíróság elnökét, Earl Warrent nevezte ki. 

A vizsgálóbizottság 1964 szeptemberében fejezte be a munkát: ekkor közzétett jelentésük szerint Oswald és Ruby is magányosan cselekedtek, összeesküvés nem történt. Az indítékokat illetően a Warren-bizottság elfogadta azt a logikusnak tűnő érvelést, hogy mivel Oswald kommunista volt - aki ráadásul három éven keresztül élt a Szovjetunióban (orosz feleségét, Marina Nyikolajevna Pruszakovát is ott ismerte meg) és emellett Fidel Castrot is támogatta - így a marxizmus ellenségeként tekintett Kennedyre, és ezért ölte meg. Ruby esetében az elnökét megbosszuló és a first ladyt menteni akaró (az Oswald elleni pertől megkímélni tervező) egyszerű hazafi képe volt a domináló. (Ruby egyébként 2,5 évvel a vizsgálat lezárása után, 1967 január 3 -án halt meg a börtönben rákbetegség következtében.)

A merénylet helyszíne és Oswald, a feltételezett gyilkos

A merénylettel kapcsolatban felmerülő rejtélyek azonban soha nem hagyták nyugodni az embereket. Hogyan volt képes a hajszálpontos lövésekre alig 5,6 másodperc alatt az az Oswald, aki a tengerészgyalogságnál pár évvel korábban a lehető legrosszabb lőeredményt nyújtotta (ha egy ponttal kevesebbet ér el, kicsapják a seregből), és hogyan tudott Ruby alig karnyújtásnyi távolságba kerülni Oswaldhoz, amikor 70 rendőr vigyázott a merénylőre, és mindenkit megállítottak, igazoltattak és elküldtek, aki csak 100 méteren belülre került a gyanúsítotthoz. Ugyancsak a furcsaságok sorát gyarapította, hogy a Warren bizottság egyáltalán nem vette figyelembe azokat a szemtanúi vallomásokat, melyek szerint nem három, hanem hat lövés dörrent és a lövések három irányból érkeztek (a tankönyvtár környékéről, a dombról, és a kerítés mögül).

Lövészek lehetséges pozíciói a merénylet helyszínén

Amellett fontos, hogy a hat lövésből a halált okozó találatokat, épp a dombról és a tankönyvtárral szemben lévő kerítéssor mögül adták le. A rejtélyek dacára a hivatalos szervek 1964 őszén lezárták az ügyet, és azóta csupán a találgatások és teória készítések maradtak az érdeklődők számára. (Ugyanakkor kiemelendő, hogy 1963 november 22 után, három éven belül szinten minden szemtanú, és az eseményekkel összefüggésbe hozható személy sorra elhalálozott.) /Bővebb infók a Kennedy-merényletről./

További történelmi rejtélyek

Az említett öt eset mellett napjainkban is megfejtetlen az úgynevezett Voynich-kézirat rejtélye, mely egy ismeretlen kódolással született 16. századi kézikönyv. Szintén foglalkoztatja az embereket a Bermuda-háromszög rejtélye, Atlantisz legendája, a torinói lepel titka, és például az 1959-es Gyatlov-rejtély is, melyet a mai napig kutatnak-tanulmányoznak szerte a világban. Az 57 évvel ezelőtti eset lényege, hogy egy 9 fős, orosz egyetemistákból álló csoport tagjai (akiket egy bizonyos Igor Gyatlov vezetett) rejtélyes körülmények közt haláloztak el az Ural hófödte hegyláncai között. A tetemek furcsa állapotban kerültek elő és sokan földönkívüliekről illetve a szovjet hadsereg különleges kísérleteiről beszéltek. A rejtélyre ma sincs válasz.

A Gyatlov-incidens helye és áldozatai

Napjainkban oldalakon keresztül lehetne sorolni a még mindig megfejtetlen történelmi rejtélyeket, melyek mind leleplezésre várnak. Talán eljön az az idő, mikor kiderülnek a titkok, addig meg kényelmesen találgathatunk a megfejtéseket illetően.

Harmat Árpád Péter

Ha érdekesnek találtad, lájkold FB oldalunkat is, hogy ne maradj le máskor se:

Történelem rajongók 

2016.11.06.(12:55)